Vivi
forrás: dvtk.eu

A 19 éves középpályással beszélgettek

Bényei Ágoston: Az igazi áttörést várom ettől a bajnokságtól.
A 19 éves középpályással beszélgettek fotó: dvtk.eu

Bényei Ágoston nyáron érkezett Diósgyőrbe, és fiatal kora ellenére hamar alapemberré vált, aki Tiszakécskén a duplájával hatalmas részt vállalt a DVTK győzelméből, az Ajka ellen pedig kapitányként vezette ki társait a kezdéshez. A 19 éves középpályással beszélgettek. (A Gólörömben megjelent interjú aktualizált változata.) 

dvtk.eu:

 

- Hogyan láttad belülről a DVTK első győzelmét Tiszakécskén?
- Muszáj volt nyerni, mert két meccs elment anélkül, hogy pontot szereztünk volna, és mindenki mindent megtett a sikerért, aki pályára lépett Tiszakécskén. Természetesen voltak hibák, de azok mindig is lesznek. Az első 15 percben puhatolózva játszottunk, utána viszont végig kontrolláltuk a mérkőzést. Néha visszahúzódtunk, hogy legyen területünk a gyors ellentámadásra, mint az első gól előtt, máskor pedig mi járattuk labdát, és kerestük a rést a védőfalon. A második félidőben hamar megszereztük a második gólt, és mentünk a harmadikért, amire több lehetőségünk is adódott. Ám a szépítő góllal visszajött az ellenfelünk a mérkőzésbe, de sziklaszilárdan védekezett a csapat, és továbbra is újabb gólt szerezhettünk volna.
Én úgy látom ezeket a szituációkat, hogy ugyan helyzetnek nem lehet nevezni, de ha sikerül az utolsó passz, akkor az már fél gólt jelentett volna. Ebben kell javulni, és akkor hamarabb le tudjuk zárni a hasonló mérkőzéseket.
A csapat egységes volt, és a győzelemhez mindig kellenek a jó egyéni teljesítmények, és ebből is volt elég. Most leesett rólunk egy nagy teher, bízom benne, hogy a folytatásban felszabadultan tudunk játszani, és úgy alakulnak az eredmények, ahogyan mi szeretnénk.

- Új szerepkörben játszottál, jobban fekszik neked ez a pozíció?
- A csapat új játékrendszerben játszott, a korábbi két védekező középpályás helyett most csak egy helyezkedett a védősor előtt. Amikor a meccs előtt megtudtam, hogy Tiszakécskén feljebb játszok, akkor nagyon megörültem neki, és végül nagyon jól éreztem magam ebben a rendszerben, pedig korábban alig játszottam ilyen szerepben, csak hasonlóban. Ezen a poszton a játékosnak fel kell érni az ellenfél kapuja elé gólt szerezni, gólpasszokat adni, míg védekező középpályásként általában meccsenként egyszer tud lőni, beadni, és azzal kell jól sáfárkodni. Nagyon szeretem, ha üres területre tudok beindulni, mert a társak meg tudnak játszani, vagy az elmozgással helyet tudok csinálni a többieknek.
Ugyanakkor még többet kellett futni, mert az a típusú játékos vagyok, aki az ellenfél támadásvezetésekor szeret a saját 16-os előterében helyezkedni, hogy felvegye a második hullámban érkezőket, és lelesse a visszagurított labdákat. De ha cserében többször oda tudok érni az ellenfél kapuja elé, akkor boldogan vállalom ezt a feladatot. Az első 15-20 percben kicsit kerestem a helyemet, hol vegyem fel a labdát, hová induljak be, de utána összeállt a játékunk, és szerencsére sikerült két gólt lőni. Kicsit magamat is megleptem, milyen sokat kerültem helyzetbe. Nem lehetek elégedetlen a két gól után, de emlékszem két lövésemre, ami nem lett gól, és egy harmadik helyzetre is. Mostantól azért fogok
gyakorolni, hogy a későbbiekben még jobb hatékonysággal használjam ki a helyzeteket, játsszam meg a labdákat, és meg több lövést, beadást várok magamtól.

- Idézd fel légy szíves gólokat és a helyzeteket!
- Az első félidőben egy beadás után elém csorgó labdát átvettem, mert próbáltam a védőt megtéveszteni, de beleért a lövésbe, így mellé ment, pedig anélkül biztosan kaput találok. Azt ne kérdezd, miért nem kaptunk szögletet… Utólag tudom, egyből lőni kellett volna, de meccs közben nem szabad ezzel foglalkozni, mert jött az újabb helyzet, amit értékesítettem is. Kapuskirúgás után a társak visszafejelték a labdát, amit összeszedtem, toltam kettőt rajta, kitettem szélre Lalinak (Bertus Lajos - a szerk.), aki beadta a hosszúra, már ez is veszélyes volt. A lecsorgóra mindenkit megelőzve én érkeztem, és belőttem. Egyértelműen ziccert értékesítettem, de az ilyen szituációkban, amikor a védők között és a kapus fölött kell a hálóba találni, sokszor pár centiméteren múlik a siker. Megfelelően kell koncentrálni, és akkor a szerencse is többször mellém áll, így történt ezúttal is. A harmadik helyzet és a második gól közvetlenül a szünet után következett, pedig a pályán úgy éreztem, már eltelt 6-7 perc. Ezt a támadást hátulról építettük, a jobb oldalon Boti és Adri (Vajda Botond és Szőke Adrián - a szerk.) kijátszották a védőket, és amikor láttam, hogy lendül Adrián lába, akkor rágyorsítottam, hogy ha a hosszú oldali kapufához jön a labda, akkor a kapuba tudjam rúgni. Ilyenkor jelent nagy előnyt a kétlábasság, meg sem fordult a fejemben, hogy jobbal érjek valahogy a labdához, egyértelműen ballal kellett a kapuba belsőzni azt. Ez is egyérintős gól volt, ami könnyűnek tűnhet, de nagyon figyelni kell, mert egy pályahiba könnyen megtréfálhatja az embert. A negyedik helyzet előtt egy kiváló mélységi passzt kaptam Hegétől (Hegedűs János - a szerk.), amivel kapura fordultam. Boti elvitte jobbra az embert, én pedig csináltam egy lövőcselt, amire elugrott az ellenfél, és a szétnyíló védelemre vezettem a labdát. Passzolhattam volna Lukinak (Lukács Dániel - a szerk.), de elég közel jártam már a kapuhoz, hogy rálőjem. Visszagondolva, ha egy kicsit magasabb vagy laposabb a lövés, akkor gól, így viszont Antal Botond bravúrral védett. Az ötödik momentum előtt Farek (Farkas Dániel - a szerk.) beadását Lali mellel lekészítette, amit Lukinak passzoltam, az ő lövését pedig blokkolták. Utólag azt mondom, gondolkodás nélkül, egyből el kellett volna lőnöm. Rossz döntést hoztam, tanultam belőle.

- A gólok előtt csatárerényeket csillogtattál, olyan jól érezted, hová kell érkezni, és olyan hidegvérrel értékesítetted a ziccereket.
- Lőttem két gólt, nyert a csapat, felhőtlenül boldog vagyok. Olvastam a mérkőzés után olyan cikket, ahol csatárnak neveztek, pedig nemhogy nem vagyok, hanem nem is leszek az. Lehet, hogy innentől kezdve nekem is csatármozgásokat kell néznem, mert eddig Andrés Iniesta és Andrea Pirlo videóit kerestem. A viccet félretéve az ellenfél 16-osán belül jó döntéseket kell hozni, és akkor újabb gólokat fogok lőni, vagy gólpasszokkal szolgálom ki a társakat.

A cikk további része a dvtk.eu oldalán olvasható tovább.

További cikkek