fotó: UIPM World Pentathlon / Augustas Didžgalvis Csaba első éves felnőttként valósággal berobbant a férfi mezőnybe és máris 3 éremmel gazdagította az éremgyűjteményét. Kairóban rögtön az első komoly versenyén lehetetlen helyzetből felállva szárnyalt a dobogó második fokára, majd ezt követte az ankarai ezüstérme, melyet most egy világkupa-döntős bronzéremmel fejelt meg.
„Mai nap nagyon jól indult- nyilatkozta Csabi. Ismertem már a lovat, az előző vk-n is ezzel a lóval mentem, ezért megkönnyebbülten indultam neki a pályának, ami hibátlan lett. Örülök, hogy a tegnapi lovaglásomat ki tudtam javítani. A bónusz nagyon sokat vitt előre, sikerült 5-öt nyernem. Az úszás futás nagyon szenvedős volt, és a lövészetbe is csúszott hiba, de nagyon- nagyon örülök ennek a bronznak, és hálás vagyok minden embernek, aki egy kicsit is hozzásegített ehhez az eredményhez.
Köszönöm Nektek!”
A világkupa-döntő másik két versenyzője Szép Balázs, aki végül a 8. helyen zárta a versenyt, illetve a rutinos róka Marosi Ádám, aki a 15. helyet csípte el. Balázs elképesztően bomba formát mutatott ma a kombinált számban, így nem is csoda, hogy a második legjobb időeredményt produkálta a mezőnyben. Ádinak ez a verseny ajándék volt, hiszen nem rég tudta meg, hogy számítanak a szervezők a részvételére, mivel ő a regnáló világbajnok, így lassan 38 évesen.
„Nagyon nehéz volt a gyenge vívás után felállnom- így kezdte a beszámolóját Marosi Ádám. Úgy gondolom mindent kiadtam magamból, a 33. helyről lettem tizenötödik. Ez a verseny egy ajándék volt nekem, regnáló világbajnokként lettem meghívva, így másfél héttel ezelőtt kaptam az értesítést arról, hogy rajthoz állhatok. Mindenképpen értékes tapasztalás volt, még így rangidősként is, hiszen ez a 90 perces lebonyolítás nekem is új, tanulnom kell. Most egy hosszabb pihenő következik, aztán csinálom, megyek tovább.”
Gulyás Michelle is bronzérmes lett az ankarai világkupa-döntőn!
„Nagyon boldog vagyok, hogy ismét dobogóra állhattam egy kiélezett verseny után. Annak külön örülök, hogy idén ez minden versenyen sikerült- nyilatkozta Michelle. A jó körvívás megalapozta a mai napot, amit egy jó lóval kezdtem (hasonlóan a középdöntőhöz), sajnos egy verőhibával – amiről a lovam nem tehetett -, de azután összeszedtem magam és segítségével további hiba nélkül fejeztem be a lovaspályát. A jó lovaglás után mindig megkönnyebbülök, hiszen ez az a tusa, ahol a legtöbbet lehet veszíteni és könnyű hibázni. Így jó kedvűen, nyugodtan álltam fel a pástra a bónusz víváshoz. Megpróbáltam akaratomat a versenytársakra kényszeríteni és mivel sikerült koncentráltan vívnom még engem is meglepett, hogy nagyon jó vívók ellen nyertem meg az összes asszót (+3). Ezután a medencében erősen kellett úsznom, amely túl sokat kivett belőlem. A futásnál elég hamar besavasodtam és emiatt folyamatosan küzdöttem, hogy az élen tudjak maradni, annak ellenére, hogy a lövészetem kiválóan sikerült, hiszen a 4 sorozat alatt mindössze egyet rontottam és ennek köszönhetem, hogy mindvégig sikerült versenyben maradnom.
Összefoglalva a technikai számok elképesztően jól sikerültek, de a fizikai számokban előre kell lépnem, amelyre edzőimmel már jövő héttől fókuszálni fogunk. Nagyon hálás vagyok edzőimnek, az UTE-nak, támogatóimnak és családomnak, akik nélkül nem sikerült volna.”
Megkérdeztük Kállai Ákos szövetségi kapitányt is a női döntőben látottakról. „Ugyanazzal a lóval versenyzett, mint a Blanka a középdöntőben. Ez egy öreg, de nagyon jó ló, gyakorlatilag kis hibákkal teljesítette a versenyt. Ezzel a teljesítménnyel abszolút pozícióba maradt. Az úszásával és a kombinált számával azt gondolta volna az ember, hogy az aranyért fog futni, de Elodie Clouvel és Jessica Varley gyakorlatilag bedarálták és egymással küzdöttek az aranyéremért. Szerencsére hátul elég messze voltak a többiek, így Michellenek biztos volt a bronzérme. Nem esett neki jól, láthatóan szenvedett a futáson, de véletlenül se mondjuk ezt csalódásnak, hiszen egy érem mindig jó dolog, de lehet, hogy az adott körülményekhez képest azt gondoltuk volna a rajt előtt, hogy Michelle az aranyért fog futni.”
